Mindenki látott már törpenövésű embereket. Ez a betegség vagy épp nevezhetjük mutációnak tudományosan és orvosilag elfogadott tény.
A mitológia törpéit sokféleképpen ábrázolják. Alacsony, vörös sipkás, barna bőrű, hosszú, ősz szakállú és hajú emberkéknek, akik imádják a föld érceit és nemesfémjeit és legtöbbször fából összetákolt házakban élnek és bányászattal foglalkoznak.
A legendák és elbeszélések legtöbbször arról szólnak, hogy egyesek jó, mások gonosz jelleműek és szeretik megviccelni az embereket, akik az erdejükbe tévednek. Bár sok ilyen ártalmatlannak szánt vicc halállal végződik.
Sok alfajuk létezik. Ide sorolhatóak például a gnómok is, akik inkább meghúzzák magukat földalatti vackaikban és ha netán valaki eltéved az erdejükben, azt kisegítik, megmutatják a helyes utat és irányt hazafelé.
A jók között meg lehet említeni a házakban élő manókat is (bár ők egy külön csoportot alkotnak, nem mondhatók törpének, de ismertek olyan törpék is, akik házak pincéiben, kertjeiben húzzák meg magukat: kerti törpék). Pár falat kenyérért és tejért elvégzik az otthoni munkákat. A hozzájuk kapcsolódó legendák, elbeszélések főként ácsoktól, cipészektől, bútorkészítőktől származik.
De vizsgáljuk meg létezésük realitását.
A törpenövés génje öröklődhet vagy egyszerűen a gyermek normálisan születik, majd a későbbiekben valamilyen mutáció következtében nem növekszik tovább 140-150 cm-nél magasabbra. Aki látott már amerikai filmeket, az sokban észrevehetett már törpenövésű színészeket (pl. Willow, A törpe bosszúja, Trónok harca sorozat vagy akár meg lehet említeni a Jackass sorozat sztárját, Wee Man-t is). Ők hétköznapi emberek, akik reggel felkelnek, napközben dolgoznak, majd este álomra hajtják fejüket.
Ha a társadalmi rétegek között találkozhatunk velük, akkor a vadonban miért ne? Szólnak felfedezések törpenövésű bennszülöttekről, akik nagyon megijedtek a fehér óriások láttán, akik vasöltözetben jelentek meg előttük.
Talán még élhetnek az őserdők mélyén ilyen emberek, akik elbújnak a sűrű aljnövényzetben. De a folyamatos építkezések és városok terjeszkedése megzavarta az életüket, és az új láttán kíváncsibbak lettek, és bemerészkedtek a városokba. Lehetséges, hogy így keletkeztek a 20.-21. századi észlelések és elbeszélések.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése